Jó hírrel szolgálunk Albertfalva lakóinak, alig pár száz méterre találják autókölcsönzőket, az Etele téren.
Autóink átvétele előtt előzetes telefonos egyeztetés szükséges!
Albertfalva története
Ezen a helyen állott a római légió egyik tábora, ezt az első albertfalvi római katonai tábort a Kr. u. 70-es évek elején építették fel. A tábor egy palánkszerkezetű erőd volt, ami körül két védőárok húzódott. Ezt a Dunától keletre élő szarmaták égették fel valamikor a Kr. u. 90-es évek elején. A tábort később helyreállították, a Kr. u. 2. század közepe táján pedig egy nagyobb alapterületű kőerődöt emeltek, aminek kiterjedése 186 × 210 méter volt, és az előzőhöz hasonlóan kettős árokkal vettek körbe.
A középkorban ugyanitt kialakult egy templomos település ami a török időkben elpusztult.
A népesség főként a közelben található német helységekből illetve a szomszédos Budáról és Pestről települt ide.
Az új települést először Lerchenfeldnek (Pacsirtaföldnek) hívták, ugyanis a Pacsirta-dűlőben jött létre. A parcellázást követően a császárné iránti tisztelet jeléül Theresienfeld, később a betelepülő szászok után a Sachsenfeld (Szászföld) nevet kapta, erről már 1825-ből is van említés. A korábbi birtokos, Albert herceg emlékére az Albertdorf (Albertfalu), majd 1822-ben a mai Albertfalva nevet kapta.
Albertfalva az 1820-as években szakadt el Promontortól, attól kezdve önálló község volt. Az 1838-as árvíz elpusztította a zsellérházakat, de a régi telken újjáépítették azokat.
1856-ban a lakosság 299 fő volt, a falu területe 54 holdat tett ki. 1864-ben Albertfalva még csak egyetlen utcából állt, ekkor 20 hold szántóföld tartozott hozzá, lakosainak száma ekkor 340 fő volt, akik közül mindegyik a római katolikus vallást gyakorolta.
A századfordulótól
A századforduló környékétől immár kelet-nyugati irányban is terjeszkedni kezdett. 1900-ban már óvodát létesítettek, 1904-ben a Dél-Budai HÉV közlekedés is megindult, 1910-ben villanyvilágítással szerelték fel a községet, 1915-ben pedig a vízvezetéket is lefektették.
1929-ben épült fel az egyszintes sorházakból álló OTI-telep (avagy tisztviselőtelep, a Fegyvernek utca – Építész utca – Karcag utca – Vegyész utca által határolt terület). Itt található a Gyékényes utca 45-47. szám alatt az Albertfalvi Közösségi Ház, mely 2000 óta működik és számos kulturális rendezvénynek ad otthont.
1929-30-ban készült el a mai Don Bosco Katolikus Általános Iskola földszintes hat tantermes épülete, melyet később kibővítettek. (1992-ig az épület a Petőfi Sándor Általános Iskolához tartozott.)
A népesség rohamos növekedésének következtében felmerült a község egyházigazgatási és lelkipásztori önállósítása, így Albertfalva 1933-tól önálló lelkészség lett.
A Kismarty-Lechner Jenő tervei szerint és Felsőszöllősi Szöllőssy Imre vezetésével épült római katolikus Szent Mihály Plébániatemplomot 1941. október 5-én szentelte fel Shvoy Lajos székesfehérvári püspök. Albertfalva egyetlen temploma 1949-ben kapta meg a plébániai rangot.
A települést 1950. január 1-jével csatolták Budapesthez, ekkor szűnt meg Albertfalva önállósága is, mely 131 évig tartott.
1950-ben új lakótelep építése kezdődött meg a Fehérvári út – Vegyész utca – Karcag utca – Mezőkövesd utca által határolt területen.
1973-ban, a régi főutca házainak lebontásával párhuzamosan kezdetét vette az új panel-lakótelepek épülése, amelyek 1978-ra készültek el. 1979-ben új panelépületet kapott a Petőfi Sándor Általános Iskola, majd 1981-ben egy újabb, 8 tantermes kis panelépülettel bővült ki. 1987-88-ra elkészült az Albertfalvi Piac épülete is. Benne manapság hazai zöldség- és gyümölcstermelők továbbá néhány ruhaárus kínálja portékáit. 1988-ban nyitották meg a kondorosi úti uszodát, mely 1997-ben Nyéki Imre úszó nevét vette fel.
2004-ben nyitotta meg kapuit az Albertfalva és Budafok határán épült Savoya Park bevásárlóközpont, majd 2005-ben hosszabbították meg idáig a 2016-ban megszűnt 18-as villamost. A járat korábban csak az Albertfalva, kitérő megállóhelyig járt. Napjainkban a Savoya Parkhoz a villamossal való eljutást a 17-es és 48-as villamos biztosítja.
Az elmúlt években újabb lakóparkok létesítése miatt lebontásra került számos régi, romos lakóház, az egykori községháza (mai Fehérvári út 182. sz. helyén), melyben később iskola majd a Geológiai Technikum működött, 2007-2008-ban pedig az egykori Budalakk Festékgyár (Fehérvári út 211.) épülete is.