Albertfalva

Jó hírrel szolgálunk Albertfalva lakóinak, alig pár száz méterre találják autókölcsönzőket, az Etele téren.

Autóink átvétele előtt előzetes telefonos egyeztetés szükséges!

Szentmihály Templom Albertfalva
Szentmihály Templom Albertfalva

Albertfalva története

Ezen a helyen állott a római légió egyik tábora, ezt az első albertfalvi római katonai tábort a Kr. u. 70-es évek elején építették fel. A tábor egy palánkszerkezetű erőd volt, ami körül két védőárok húzódott. Ezt a Dunától keletre élő szarmaták égették fel valamikor a Kr. u. 90-es évek elején. A tábort később helyreállították, a Kr. u. 2. század közepe táján pedig egy nagyobb alapterületű kőerődöt emeltek, aminek kiterjedése 186 × 210 méter volt, és az előzőhöz hasonlóan kettős árokkal vettek körbe.
A középkorban ugyanitt kialakult egy templomos település ami a török időkben elpusztult.

A népesség főként a közelben található német helységekből illetve a szomszédos Budáról és Pestről települt ide.
Az új települést először Lerchenfeldnek (Pacsirtaföldnek) hívták, ugyanis a Pacsirta-dűlőben jött létre. A parcellázást követően a császárné iránti tisztelet jeléül Theresienfeld, később a betelepülő szászok után a Sachsenfeld (Szászföld) nevet kapta, erről már 1825-ből is van említés. A korábbi birtokos, Albert herceg emlékére az Albertdorf (Albertfalu), majd 1822-ben a mai Albertfalva nevet kapta.

Albertfalva az 1820-as években szakadt el Promontortól, attól kezdve önálló község volt. Az 1838-as árvíz elpusztította a zsellérházakat, de a régi telken újjáépítették azokat.
1856-ban a lakosság 299 fő volt, a falu területe 54 holdat tett ki. 1864-ben Albertfalva még csak egyetlen utcából állt, ekkor 20 hold szántóföld tartozott hozzá, lakosainak száma ekkor 340 fő volt, akik közül mindegyik a római katolikus vallást gyakorolta.

A századfordulótól

A századforduló környékétől immár kelet-nyugati irányban is terjeszkedni kezdett. 1900-ban már óvodát létesítettek, 1904-ben a Dél-Budai HÉV közlekedés is megindult, 1910-ben villanyvilágítással szerelték fel a községet, 1915-ben pedig a vízvezetéket is lefektették.
1929-ben épült fel az egyszintes sorházakból álló OTI-telep (avagy tisztviselőtelep, a Fegyvernek utca – Építész utca – Karcag utca – Vegyész utca által határolt terület). Itt található a Gyékényes utca 45-47. szám alatt az Albertfalvi Közösségi Ház, mely 2000 óta működik és számos kulturális rendezvénynek ad otthont.
1929-30-ban készült el a mai Don Bosco Katolikus Általános Iskola földszintes hat tantermes épülete, melyet később kibővítettek. (1992-ig az épület a Petőfi Sándor Általános Iskolához tartozott.)
A népesség rohamos növekedésének következtében felmerült a község egyházigazgatási és lelkipásztori önállósítása, így Albertfalva 1933-tól önálló lelkészség lett.

A Kismarty-Lechner Jenő tervei szerint és Felsőszöllősi Szöllőssy Imre vezetésével épült római katolikus Szent Mihály Plébániatemplomot 1941. október 5-én szentelte fel Shvoy Lajos székesfehérvári püspök. Albertfalva egyetlen temploma 1949-ben kapta meg a plébániai rangot.

A települést 1950. január 1-jével csatolták Budapesthez, ekkor szűnt meg Albertfalva önállósága is, mely 131 évig tartott.
1950-ben új lakótelep építése kezdődött meg a Fehérvári út – Vegyész utca – Karcag utca – Mezőkövesd utca által határolt területen.

1973-ban, a régi főutca házainak lebontásával párhuzamosan kezdetét vette az új panel-lakótelepek épülése, amelyek 1978-ra készültek el. 1979-ben új panelépületet kapott a Petőfi Sándor Általános Iskola, majd 1981-ben egy újabb, 8 tantermes kis panelépülettel bővült ki. 1987-88-ra elkészült az Albertfalvi Piac épülete is. Benne manapság hazai zöldség- és gyümölcstermelők továbbá néhány ruhaárus kínálja portékáit. 1988-ban nyitották meg a kondorosi úti uszodát, mely 1997-ben Nyéki Imre úszó nevét vette fel.

2004-ben nyitotta meg kapuit az Albertfalva és Budafok határán épült Savoya Park bevásárlóközpont, majd 2005-ben hosszabbították meg idáig a 2016-ban megszűnt 18-as villamost. A járat korábban csak az Albertfalva, kitérő megállóhelyig járt. Napjainkban a Savoya Parkhoz a villamossal való eljutást a 17-es és 48-as villamos biztosítja.

Az elmúlt években újabb lakóparkok létesítése miatt lebontásra került számos régi, romos lakóház, az egykori községháza (mai Fehérvári út 182. sz. helyén), melyben később iskola majd a Geológiai Technikum működött, 2007-2008-ban pedig az egykori Budalakk Festékgyár (Fehérvári út 211.) épülete is.

Scroll to Top